Tegnap láttam egy lovat,
Az nem nyerített,
Csak morgott sokat,
Nem ment sétálni,
Csak rengeteget piálni.
De nehogy azt gondoljátok,
Hogy ez a ló csodaló,
Ő csak egy régi vasaló,
A pia meg a jó sok víz,
A morgás meg a gőzölgés.
Tegnap láttam egy lovat,
Az nem nyerített,
Csak morgott sokat,
Nem ment sétálni,
Csak rengeteget piálni.
De nehogy azt gondoljátok,
Hogy ez a ló csodaló,
Ő csak egy régi vasaló,
A pia meg a jó sok víz,
A morgás meg a gőzölgés.
Ha kinézek az ablakon
Egy gyönyörű pusztát látok.
Szemem elidőzik az élővilágán,
Pipacs, rózsa, kankalin és szarkaláb.
Jaj, bár megnézhetném minden vacsinál!
Ez a puszta oly gyönyörű,
Mint egy mesejáték aminek örülünk.
Kívánom hát jövendő unokáimnak,
Hogy ők is gyönyörködhessenek majd pusztáikban!
Sziasztok Olvasók!
Én itt Kiskunlacházán kevés történetet tudok elmesélni. Pontosabban, csak egyetlen-egyet, de azt már az egész falu ismeri, ugyanis mindenkinek elmeséltem. De ti, akik nem itt laktok itt még nem hallottátok e történetet. Így hát jó gyorsan el is mondom Nektek! A történet címe: Az est díszvendége.
1. fejezet
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Kiskunlacházán egy iskola.
Ebben az iskolában mindenki imádta Varró Dániel verseit. De most senki sem a Varró Dani versekre gondolt, mindenki a holnapután megrendezendő iskolai estre készült. Az elsősök néptáncot, a másodikosok versmondást, a harmadikosok szép dalokat, a negyedikesek egy színdarabot, a felsősök pedig tangót próbáltak égbenyúló órákig.
Az egyik gyerek, nevezetesen Dezső pedig büntetésben állt, azért, mert ráöntötte a tintáját a tanárja inge ujjára. De rajta kívül ez az iskola nagyon készült az estre. Nem akartak hazamenni amikor a szüleik megjöttek értük. Egész nap próbáltak volna.
Otthon még mindenki eljátszotta a szüleinek a műsoruk rá eső részét és aztán nagy nehezen beletuszkolták őket az ágyba
Az egyik felsős lány a fürdőkádban is tangózott egy tusfürdővel. Aztán olyan kimerült lett, hogy elaludt fürdés közben.
Most már mindenki alszik, hogy a holnapi főpróbára kipihenje magát!
FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK!
Néhány ember szerint
Van egy olyan állat,
Mit nem látott még tudós,
se senki ember mása.
E ismeretlen állat
A Balatonnál éldegél,
S a kiülős kocsmákban
A sörön meg-megél.
De szeret ő minden piát,
A jó pálinkát, unikumot, vodkát.
Imádja a testes, hordós borokat,
És mellé iszik Jagermeistert sokat.
Naná, hogy ez az állat
(Kinek nevét most elárulom: Oroszlántücsök)
Részegen repdes ki a kocsmákból,
S aztán hazafelé megvacsoráz a kukákból.
Ez az állat azért lett félelmetes „oroszlán”,
mert tetteit nem bírná ki minden orosz lány.
Pár év múlva ő lesz a Jagermeister jele,
De ne félj, találkozni úgysem fogsz vele!