Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Ezt a pechet!

bejutas

Pár hónapja történt balszerencsémet,

mesélem el versemben néked.

De akkor legyen most csönd!

Hallgass engem s megérted,

miért neveznek mától balféknek.

Előre jegyet vettem a horvát-magyarra,

Így hát szombaton felültem a buszra.

A Groupama Aréna elég messze volt,

A buszunk is lerobbant a Lurdynál,

A vezető kiszállt és azt se tudtuk mit csinál.

Majd tíz perc múlva felszállt és bejelentette:

Innen már csak gyalog vagy metróval mehettek!

Így hát elindult a tömeg a földalattihoz békésen,

(de hoppá még egy gond)

Az érkező járműből szivárgott a füst,

Várhattunk negyedórát amire kihűlt.

Mire elérkeztem a pálya elé,

Lekéstem a második félidő felét.

Odaléptem a kapuhoz,

Az akkurátus biztonsági őr elkérte a jegyemet,

S annak áttanulmányozásával elvesztettem még 3 percet.

Mire a jegyszedő kimondta: bemehet,

Már csak tíz percig nézhettem volna a meccsemet

De én még elmentem szotyiért is,

S mire leültem a helyemre,

A Bíró a mérkőzést fújta le.

Így szól balszerencsém története,

De persze mikor kijöttem a stadionból

Eléggé mérges kedvembe kerültem,

Mit most meséltem az hétpecsétes titok,

Tartsa magában hát ki elolvasta!

(S persze Te is Tibor!)

bejutas

0 Tovább

Interjú a korbonctanon

- Kedves Zombi Úr! Kegyeskedne elmesélni nekem azt, hogy milyen érzés meghalni?

- Blabla prürr! Rürürere.

- Jajj már! El is felejtettem, hogy maga kedves Zombi Úr sajnos nem tud magyarul. Na, de mindegy. Kérek egy tolmácsot!

Ekkor előbújik a szomszédos műtőből az ősz hajú Benedek Ferencke professzor.

- Na mondja még egyszer kendecske! - mondja Ferencke.

- Blabla prürr! Rürürere.

- Hát én ebből azt vettem ki, hogy semmire sem emlékszik. - fordít a tolmács.

- Jól van Ferencke! Elegem van belőled! Hogy lehet az, hogy senki élő nem beszél zombiul?

- Az lehet, hogy élő nem beszél, de én igen! - mászik elő egy hullazsákból egy zombi.

- Jó, jó, jöhetsz már. De kapkodd azokat a vén lábaidat!

Odacsoszog hát a zombi tolmács.

- Na gyerünk, mondhatod már! - rivall rá a tolmács zombitársára.

- Blabla prürr! Rürürere.

- Lefordítottam, de még nem árulom el. Kérem a pénzem! - szólt a tolmács.

Az újságíró elővesz egy köteg tízezerest.

- Na ne papizzon már nekem! Azt sem tudja, hogy a zombik emberagyban fizetnek?

Nem tudta az újságíró, s mivel saját agyát nagyra becsülte s nem akarta, hogy zombigyomorban végezze, gyorsan elszelelt.

Az interjúból nem is lett semmi, de erről már egy zombitámadás miatt nem tudok mesélni. Ááááááááá!

enesazegeszsegugy zombi interjú korbonctan

0 Tovább

A Nagy Orvos

enesazegeszsegugy

Rengeteg ideje

nem járt erre-fele,

Na ki?

A Nagy Orvos

S most végre-valahára

Ellátogat hazánkba.

Újra itt van:

A Nagy Orvos

A Nagy Orvos kocsival jött,

Amikor kiszállt a tömeg odaözönlött.

Hozzá:

A Nagy Orvoshoz!

Egyszer csak érkezik a hír,

hogy itt a városban minden gyógyír,

Mert itt van:

A Nagy Orvos.

Kapd le a süvegedet barátom,

Fut át a városon,

Hisz itt

A Nagy Orvos.

A Nagy Orvos mindenből kigyógyít,

Mindenkinek gyógyszert biztosít.

A remény:

A Nagy Orvos.

Mikor újra beszáll kocsijába,

Észre sem veszi, s már az egész város áldja.

Őt

A Nagy Orvost!

0 Tovább

Ha pereg a dob

Ha pereg a dob,

Ha szól a szó és jár,

Egy régi dobszó már.

Ha fáj a máj,

És feléd száguld a gokart,

S kiszól a piacról a kofa.

Ha fel sem ülsz a trakeszra,

De tövig nyomod a gázt,

Az agybaj fenyeget már!

Ha kínlódás közepette,

Még rosszabbul jársz,

Csak figyelj Rám!

0 Tovább

Himnuszféle kikiáltvány

A nemzeti összetartozás napjára írtam:

trianon nemzeti összetartozás napja

Száz s száz esztendeje,

S még rengeteg ideje

Mi e országnak volt.

A sok borzalmat mi itt történt,

Nem tudná elviselni sem élő, sem holt.

Óh, Istenem ne csak nézz le ránk,

Mint oly sok szomorú évben,

hanem áldj meg minket mindeneddel,

Ami létezett s létezik,

Mert e nép már szabad, de éhezik!

A sok nyomor, mi e földön van most

Tűnjön el végleg,

Senki se bántsa ezt a népet.

Melyből sok okos ember hazát csinált.

Áldd meg Istenem a Magyar Hazát!

S nekünk maradt-e feladat?

Maradt!

Mégpedig az, hogy emlékezzünk meg hőseinkre.

Kik vérüket adták értem, értetek:

Rájuk mindig emlékezzetek!

0 Tovább

Igor verses készlete

blogavatar

Sziasztok! Igor vagyok, egy 5. osztályos fiú, aki szeret írni. Azért szeretek verseket írni, mert mindig is nagy költő akartam lenni. Ha ezt a blogot olvassátok rengeteg verset és mesét ismerhettek meg.

Legfrissebb bejegyzések

2017.03.10.
2017.02.25.
2017.02.22.