A holnaptól rettegsz,
Félsz, hogy mit terveztél, befellegzett,
Összeszeded minden erejed,
S észre veszed, hogy ennek vége lesz.
Nekem még sincs itt vége,
Borzalmak hatoltak e vidékre,
Körülnézek, látom őket
Mint gazdáját, egyetlen ökre.
Sír-rí a mező, sír-rí a táj,
De erről többet nem lehet mondani már,
Az ember széttekint hosszasan,
S észreveszi, hogy élete borzalmas!
