Igor verses készlete

Nagyon sokak úgy gondolják,

Hogy igen, én leszek a jó elnök,

Majd lecsukatom azt, aki ellök,

Mert csuda dolgokat tehet egy elnök.

Csak arra nem gondolnak,

Hogy mi lesz, ha rossz lesz,

Mint egy ősi, nem magyar kódex,

S aztán bugyival a fején kiplakátolják.

S ha a te pártod,

Mostanság nem a kedvenc,

Te se leszel épp a kedves ember,

Csak egy hatalmas nagy elnöki seggfej.

Ha meglátják plakátod,

Bajszot rajzolnak rá nyomban!

A plakátokra ennél nem vigyáznak jobban,

S ne felejtsd, hogy te még mindig miniszterelnök vagy!

S mikor meghívod Putyint, hogy körbenézzen

Ő nem válaszol neked öleléssel,

Csak bekasztlizással és öldökléssel,

Ne hívd hát meg, mert nehéz a csatornafedélt leszögelni.

Elnöki szabályok:

Egyes: Sose lépj ki pucéran az útra!

Kettes: Ne mondd soha azt, hogy húha!

Hármas: A beszéded ne legyen több, mint három mondat!

Ha egyet is megszegsz belőle,

Ígérem bajszos képeid viszontláthatod a neten,

Mielőtt még este a vacsidat meg nem eszed.

Még egyszer a szabály:

Elnöknek lenni egy nagyon rossz ragály.

A holnaptól rettegsz,

Félsz, hogy mit terveztél, befellegzett,

Összeszeded minden erejed,

S észre veszed, hogy ennek vége lesz.

Nekem még sincs itt vége,

Borzalmak hatoltak e vidékre,

Körülnézek, látom őket

Mint gazdáját, egyetlen ökre.

Sír-rí a mező, sír-rí a táj,

De erről többet nem lehet mondani már,

Az ember széttekint hosszasan,

S észreveszi, hogy élete borzalmas!

Sárbabod az Istenhátamögött-hegy mellett feküdt. Szomszéd faluja a gazdag Hümürü volt, akik gyakran csúfolták és együgyűnek nevezték a szegény sárbabodiakat. A falu szélén lakott a sárbabodiak legokosabb embere, a király szabója.

A szabó úgy gondolta, hogy elmegy Hümürübe, és eladja ruháit.Vitt magával egy táblát, amire egy bogyó segítségével ezt írta:

,,Ruhát vegyenek! A király is ezt veszi!”

El is indult. Miközben ment, eleredt az eső, és a tudta nélkül lemosta a veszi szó első betűjét, a vét! Észre sem vette, hogy már ez látszik a táblán: ,,Ruhát vegyenek! A király is ezt eszi!”

Mikor megérkezett odarohant hozzá egy ember, elolvasta a táblát, majd gyorsan megvette az összes ruhát. A ruhákkal odarohant a polgármesterhez.

A Polgármesteri Hivatalból másnap öt ruhával megrakott szekér indult el. Mikor elérték Budát és beengedték őket, így szólt a király:

-Mi járatban errefelé?

-Ruhát hoztunk enni Őfelségének!-skandálták.

-Enni?-kérdezett vissza a király.

-Igen, Nagyúr!-hangzott a válasz.

- Hát egyszer ugyan kutyavásár is volt Budán, de ruhát enni még itt sem szokás.

És akkor elkezdett hasát fogva nevetni az uralkodó.

-Kitől kaptátok az ötletet?

-A sárbabodiaktól-jött a megalázott válasz.

-No akkor a ruhákat, meg egy szekér aranyat vigyetek Sárbabodba! Azért, mert megnevettettek.

E szó után a hümürüiek síró-rívó gyászmenetként indultak el. Minden faluban kinevették őket.

Mikor odaértek Sárbabodba, mindenki örült nekik, de senki se tudta, hogy mindezt kinek köszönhetik.

Fal-láb-róka,

Egy részeges manóka,

Róla szól e versike,

Mégpedig arról, hogyan jut el WC-re.

Fal-láb-róka

(A kicsi manóka)

Mindent összevetve hányni próbált,

S igen, végül a WC-n végezte dolgát.

Szomorú szélként szalad át rajtam,

Hogy a meséket ma már senki sem olvassa,

Csak playstationözik és telózik,

Amíg az apjuk melózik.