- ének
Dezső egy parasztember volt.
Szántott, vetett, teregetett,
Birkákat terelgetett.
Mígnem ebből elege lett.
Elegem van! - Jelenté ki.
Elég volt a szántásból!
Elég volt mindenből!
Felállt, kiüvöltötte magát.
Majd megfogá télikabátját,
S elhagyá saját gazdaságát.
- ének:
Csak ment, szerteszét szelte az országot,
Majd lepihent, elindult, csak ment s ment,
Újra megállt és letelepedett.
Ott ült egyes egyedül.
Félelemmel. Elhagyott szinte mindent,
S ott feküdt teli félelemmel.
Majd leszállá az este.
A nap sebesen ereszkedett le.
Mire Dezső felnézett, koromsötét lett.
Dezső szemét elnyomta az álom.
Elaludt. Álmában visszatéré gazdaságába,
De e kép azonnal szertefoszlék.
Másnap reggel úgy ébredt,
Hogy egy bárány nyalogatta meg.
Felállt. A bárányt nézi, s azonnal megszereti.
Befogadá a bárányt,
Együtt élének ezen a vidéken,
És sokat ennének pitéket.
Kedden folytatjuk! :-)
